A mennyországtól innen van egy hely, amit úgy hívnak: a Szivárvány Híd. Amikor egy állat, aki közel állt valakihez meghal, a Szivárvány Hídhoz jut. Egy nagy rét terül el a lábánál, hogy minden állat szaladgálhasson, és együtt játszhassanak. Állandóan süt a nap, és elegendõ étel, ital található ott, hogy mindenki kényelmesen érezze magát. Azok az állatok, akik betegek, vagy öregek voltak, visszanyerik egészségüket és életerejüket. Akik megsérültek, sebeik begyógyulnak és olyanok lesznek, mint ahogyan fiatalon ismertük õket. Az állatok boldogok és elégedettek, kivéve egy dolgot: hiányolják azt a valakit, akit szerettek, akit hátrahagytak. Minden állat együtt kergetõzik és játszanak, de eljön a nap, amikor valaki egyszer csak megáll, és a távolba tekint. Tekintete elszánt, teste lelkesen reszket. Egyszer csak elszakad a csoporttól, a fû fölött szinte repülve, lábai egyre gyorsabban és gyorsabban viszik elõre. Megpillantja gazdáját, és amikor gazda és hû kedvence végre találkoznak, egymásba kapaszkodnak örömmel, hogy soha ne váljanak el többé. Boldog puszik záporoznak a gazda arcára, újra megsimogathatja imádott kedvence fejét, és újra belenézhet bizalomtól csillogó szemébe, oly rég eltávozott életébõl, de soha nem tûnt el szívébõl. Azután Szivárvány Hídon, együtt...
|
||
|
|
|
|
||
szül.: 2005 03. 25 - 2006 09. 05.
|
A Szivárványhíd |
|